facebook Keress minket a Facebook oldalunkon!
youtube Keress minket a Youtube oldalunkon!
Google+ Keress meg minket a Google+-on!

hangszigeteles.lapozz.hu

Zaj és a jog, avagy mit tehetünk, ha túl zajos a szomszéd?

Zaj és a jogLakóközösségek életét megkeseríti egy-egy szomszéd a társadalmi és jogi normákra fittyet hányó, hangos, agresszív viselkedésével. Mit szabad és mit nem szabad tenni házunkban lakásunkban, másik oldalról, mit kell eltűrnie a szomszédoknak, illetve mit kell nekünk eltűrni?

Fontos tudni, hogy milyen lehetőségeket biztosít számunkra a jog az olyan szomszédokkal szemben, akik az együttélési szabályokat megszegve keserítik meg életünket és veszik el a pihenéshez, a zavartalan magánélethez fűződő – egyébként Alkotmányban biztosított – jogainkat.

A társas együttélés legfontosabb szabályait a Polgári Törvénykönyvben találjuk, de más törvények és rendeletek is megfogalmazzák: kinek, mikor és hogyan kell viselkednie, illetve, ha ezt nem teszi, akkor vele szemben milyen jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Vannak olyan normák, amelyek megszegőivel szemben a jog büntetést (közigazgatási bírság, szabálysértési bírság, illetve büntetőjogi büntetés) rendel kiszabni.

Az együttélés szabályaival kapcsolatban az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy szomszédokat zavaró, hangos tevékenységet csak este 10 óra után nem folytathatunk. Lássuk, miért nem igaz mindez!

Mint mond a Ptk?

Amikor egy földterületet, házat, lakást vásárolunk, bérelünk vagy abban bármilyen jogcímen (például: családtag, albérlő, szívességi lakáshasználó), de akár jogcím nélkül (jóhiszeműen vagy rosszhiszeműen) tartózkodunk vagy lakunk, e szabályokat be kell tartanunk, és ugyanezt megkövetelhetjük a szomszédainktól is. A kötelezettséget, vagy tilalmat előíró jogszabály nem ismeretére, mint felelősséget kizáró, vagy azt enyhítő körülményre nem hivatkozhatunk. Egyszerűbben megfogalmazva a jogszabályok (törvények, rendeletek) nem ismerete, nem mentesít senkit a felelősség alól!

A Polgári Törvénykönyv általánosságban fogalmazza meg, hogy a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Láthatjuk, hogy a jog nem köti a felesleges zavaró tevékenység gyakorlásának a tilalmát időkorláthoz.

A csendháborítás szabálysértését követi el, és 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja.

Lehetetlen, ezért a jogszabályok meg sem kísérlik, felsorolni azokat a tevékenységeket, amelyek indokolatlanul zavarhatják szomszédaink nyugalmát. Idesorolható:

  1. a túl hangos zenehallgatás a napszaktól függetlenül,
  2. a hétvégi barkácsolás,
  3. lakásfelújítás,
  4. fűnyírás,
  5. a házibulik,
  6. a családi események.

Az önkormányzatok is beleszólnak

Természetesen szó sincs arról, hogy ne lehetne vendégeket fogadni, családi eseményeket megünnepelni, hétvégén megjavítani a kerítést. Városonként, Budapesten pedig kerületenként változó, hogy mettől meddig használhatjuk hangos háztartási gépeinket, végezhetünk felújítási munkálatokat, énekelhetünk és zenélhetünk. Általában felújítási munkákat és zeneoktatást, gyakorlást munkaidőben lehet végezni, hangos háztartási gépeket pedig este 8-9-ig lehet használni, de van, ahol hétköznap ebédidőben le kell állni a hangos felújítási munkákkal és az énekléssel, illetve van, ahol a lakók többségi beleegyezésére van szükség a hosszú távon kellemetlenséget okozó tevékenységekhez, mint például az állattartás vagy a zene- és táncgyakorlás. Az önkormányzati rendelet megszabja, hogy hánytól hányig milyen zajjal járó tevékenységet lehet végezni. Az azonnal hibaelhárítási tevékenység képez csak kivételt.

Maguk a társasházak is szigoríthatnak

Az önkormányzatok előírásain indokolt esetben az egyes társasházak még szigoríthatnak, de ellent nem mondhatnak neki. Így ha társasházban lakunk, a saját házirendünkkel érdemes tisztában lenni, kertes házakra pedig az önkormányzat rendelkezései érvényesek. A társas ház házirendje megszabhatja, hogy hánytól hányig lehet porszívózni, mosógéppel mosni, fúrni, és kiterjedhet arra is, hogy otthonunkban nem használhatunk klumpát, fapapucsot, stb.

Az előzetes bejelentés sok esetben megoldás lehet

Ha olyan programot tervezünk, ami zavarhatja a szomszédokat, ezt érdemes nekik jelenteni. A legkulturáltabb és legintelligensebb megoldás az, ha előre jelezzük a várható kellemetlenségeket. Egy cetli a liftbe, a bejáratra, a postaládákba, és egy telefonszám, ahol lehet szólni, ha már túlzottnak tarják a szomszédok a zajt. Az (íratlan) alapszabályokat is tartsuk be!

Az azonban, hogy bejelentettük, bulit tartunk, nem hatalmaz fel bennünket arra, hogy azt tegyünk, amit csak akarunk. Ha ugyanis a szomszédainkat zavarjuk, a bejelentésünk ellenére is rendőrt hívhatnak, és véget vethetnek a zajos mulatságnak, legyen szó nappalról vagy éjszakáról. A bejelentéssel csupán egy kis türelmet és megértést kérhetünk, de a megengedett decibelhatárt ilyenkor sem léphetjük át.

Ha előre szólunk, akkor lehetőséget biztosíthatunk a lakótársaknak, hogy elmenjenek otthonról, illetve felkészüljenek arra, hogy ne tervezzenek korai csendes pihenőt. De ne feledjük, hogy ezzel nem élhetünk vissza, és pusztán a jóindulatukon múlik, hogy szabálysértésünk miatt eljárást indíttatnak-e vagy sem!

A nagyobb családi eseményeket, például esküvőt érdemes bejelenteni a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán is. Amennyiben ehhez közterületet is igénybe kívánunk venni (például: esküvői menet) az eseményt a városi, vagy fővárosi kerületi rendőrkapitányságon is érdemes bejelenteni. Fontos tudni, hogy amennyiben családi rendezvényt tartunk, ehhez nem kell a szomszédok beleegyező nyilatkozata, viszont a zajhatárokat ilyenkor is kivétel nélkül be kell tartani! A rendőrség esetleges többszöri megjelenése az egész családi rendezvényt tönkreteheti.

Jöhet a feljelentés!

Az együttélési normákat megsértő lakótársat, amennyiben felszólításunk ellenére sem halkítja le a zenét, vagy fejezi be a „tivornyát”, minden esetben fel kell jelenteni! Ahány szabálysértési eljárás indul ellene, annyi büntetést fog kapni. A szabálysértésekről szóló törvény értelmében ha a pénzbírság nem hajtható be, azt közérdekű munkára vagy elzárásra kell átváltoztatni. Sőt, a 2010-évi módosítások eredményeképpen ma már a fiatalkorú (14. életévét meghaladott) szabálysértést elkövető személlyel szemben is ki kell szabni az elzárást, illetve át kell változtatni a pénzbírságot elzárásra.

Tehát ma már esély sincs a szankció elkerülésére. E módosításnak éppen az volt az indoka, hogy az önálló jövedelemmel vagy vagyonnal nem rendelkező fiatalkorú szabálysértővel szemben a hatóságok tulajdonképpen „eszköztelenek” voltak. Nem igaz tehát, hogy a hatóságok nem tesznek semmit, és a szabálysértő szomszédot nem vonják felelősségre, az viszont tény, hogy a hatóság csak akkor tud eljárni, ha a szomszédok megtették a feljelentést.

Ha életvitelünk, hobbink miatt zajt keltünk vagy a rendes szomszédok bámilyen óvatosan is “élnek” a nem megfelelő minőségű falak miatt zavar az általuk keltett kevés zaj, akkor pedig nincs más hátra- az ingatlant szakszerűen hangszigeteltetni kell. Ebben pedig biztosan számíthatnak a Hang és Tűz Kft. CE minősített, díjnyertes termékére a PhoneStar “Csendlapra”!