Környezeti zaj- és rezgésvédelem – jogi alapok
A környezeti zaj- és rezgésvédelem Magyarországon ma is szigorúan szabályozott terület, amely több jogszabály együttes alkalmazásán alapul. A jelenleg is hatályos magyar jogszabályok és jogi elemek közvetlenül vagy közvetetten érintik a környezeti zaj- és rezgésvédelmet.
Mindenki, építtető, tervező, kivitelező és minden ingatlantulajdonos számára kiemelten fontos vagy kiemelten fontos kellene legyen. A naprakész tudás alapvető készsége egy jó szakembernek, hiszen a megfelelő műszaki megoldások csak ezek mentén valósulhatnak meg tökéletesen.
A hatályos és legfrissebb jogszabályok listája
Környezeti zaj- és rezgésvédelem fő jogforrásai ma Magyarországon:
- 1995. évi LIII. tv. – környezet védelmének törvénye
- 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet – zaj és rezgés elleni védelem
- 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet – határértékek és ellenőrzés
- 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM rendelet – zaj- és rezgésterhelési határértékek
- 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet – zaj értékelése és kezelése
- 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet – stratégiai zajtérképek és tervek
- 2002/49/EK EU irányelv – környezeti zaj EU-szintű kerete
Törvényi alapok
- 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
Tulajdonképpen a szabályozás alapját az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól adja, amely lefekteti a környezeti elemek – így a zaj és rezgés – elleni védelem általános kereteit. Ezt egészíti ki a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv), amely a birtokvédelem és a zavarás tilalma révén közvetetten szabályozza a túlzott zajterhelést, valamint a 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, amely szankciókat is lehetővé tesz.
A konkrét zaj- és rezgésvédelmi előírásokat kormány- és miniszteri rendeletek részletezik. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem alapvető szabályait határozza meg, míg a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátás mérésének és ellenőrzésének módját írja elő. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM rendelet rögzíti a megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket, amelyek betartása minden beruházásnál kulcsfontosságú.
A stratégiai szintű tervezést a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet és a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet szabályozza, amelyek a zajtérképek és intézkedési tervek készítését írják elő. Ezek különösen nagyvárosi és infrastruktúra-fejlesztési környezetben bírnak jelentőséggel.
Tehát, ezek a fő kormány- és miniszteri rendeletek, amelyek a hazai zaj- és rezgésvédelmi rendszert alkotják, és ma is hatályban vannak:
- 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
- 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról
- 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
- 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről
- 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól
EU-szabályozás – nem közvetlen magyar jog, de kötelező
Nem hagyható figyelmen kívül az uniós háttér sem, Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről! A 2002/49/EK irányelv egységes keretet biztosít a környezeti zaj értékelésére az Európai Unióban. Az ehhez kapcsolódó módszertanok – például a CNOSSOS-EU – folyamatosan formálják a hazai gyakorlatot is.
Sőt, EU-szinten továbbra is frissülnek a módszertanok (pl. az említett CNOSSOS-EU közös zajszámítás), amelyek befolyásolják a nemzeti rendeletek végrehajtását és joggyakorlatát.
Helyi szabályozás
Fontos kiemelni, hogy az önkormányzatok saját helyi rendeletekkel is szabályozhatják a zajkibocsátást, például az éjszakai csendről vagy építési tevékenységekről. Ezek ismerete szintén elengedhetetlen minden projekt esetében. Ugyanis az önkormányzatok saját „zajvédelmi” rendeleteket hozhatnak (pl. lakókörnyezeti zajhatáridők, éjszakai csendre vonatkozó helyi szabályok). Ezek magyar jogszabályok, de nem országosan egységesek, csak helyi rendeletek, amiket mindig a helyi önkormányzat hivatalos szabályai között lelhetőek fel.
A hatékony hangszigetelés nem egyszerűen komfortnövelés, hanem jogszabályi megfelelés kérdése is. Egy jól megtervezett megoldás egyszerre biztosítja a lakók nyugalmát és a jogi előírások betartását.
