A nagyvárosi zaj: beteggé tesz!
A World Health Organization (WHO) által közzé tett ajánlás szerint a pihentető alvás feltétele, hogy a lakóhely zajterhelése ne haladja meg a 40 decibelt. Sajnos Budapest és más nagyvárosok legforgalmasabb pontjainak éjszakai zajszintje messze az ajánlás felett van. A zaj pedig hosszútávon beteggé tesz.
Zajok: hol, mennyi?
Az orvostudomány szerint a zajártalom által előidézhető súlyos károsodás küszöbértéke 85 decibel, a fájdalomhatár pedig 120-130 decibel. Ez utóbbi megfelel egy körülbelül száz méter távolságra lévő lökhajtásos repülőgép felszállásakor keletkező zajnak. A lakásokban általában 40-50 decibel, irodákban 60 decibel erősségű a zaj, az utcákon pedig gyorsan eléri a 85 decibelt. A zenés szórakozóhelyeken és rockkoncerteken a zaj ereje 110 decibel körül van, ez pedig azt jelenti, hogy hangosabb, mint egy 100 decibeles légkalapács.
Magyarország legzajosabb pontjai
Uniós jogszabályi kötelezettség, hogy települési stratégiai zajtérképet kell készíteni, továbbá a, lélekszám szerint érintett településekre és agglómerációjára vonatkoztatva, ezt ötévente meg kell újítani. Magyarországon több mint kétmillió ember él zajszennyezett területen. A környezet zajállapotát legjobban zajtérképekkel lehet leírni, amely térképes formában mutatja a terület zajterhelését.
A főváros legzajosabb pontjai a 2017-es zajtérkép alapján:
|
Kerület |
Legzajosabb utcák |
|
I. kerület |
Attila út, Fő utca, Bem rakpart, Alagút utca, Mészáros utca, Hegyalja tér |
|
II. kerület |
Lajos utca, Margit körút, Széll Kálmán tér, Szilágyi Erzsébet fasor, Frankel Leó utca, Bécsi út |
|
III. kerület |
Lajos utca, Pacsirtamező utca, Bécsi út, Nagyszombati utca, Vörösvári út, Szentendrei út |
|
IV. kerület |
István utca, Váci út, Árpád út, Ürömi út, Baross utca, Megyeri út |
|
V. kerület |
Szent István körút, Kossuth Lajos utca, Attila utca, József Attila utca, Balassi Bálint utca, Bajcsy-Zsilinszky út |
|
VI. kerület |
Teréz körút, Izabella utca, Lehel utca, Bajza utca, Rippl-Rónai utca, Munkácsy Mihály utca |
|
VII. kerület |
Rákóczi út, Erzsébet körút, Thököly út, Király utca, Dob utca, Wesselényi utca |
|
VIII. kerület |
Rákóczi út, József körút, Sándor utca, Baross utca, Mária utca, Dobozi utca |
|
IX. kerület |
Vámház körút, Üllői út, Ferenc körút, Soroksári út, Mester utca, Lónyai utca |
|
X. kerület |
Hungária körút, Üllői út, Kerepesi út, Könyves Kálmán körút, Pongrác út, Bihari utca |
|
XI. kerület |
Hamzsabégi út, Budaörsi út, Bartók Béla út, Bocskai út, Nagyszőlő utca |
|
XII. kerület |
Krisztina körút, Alkotás utca, Márvány utca, Budakeszi út, Városmajor utca |
|
XIII. kerület |
Váci út, Róbert Károly körút, Szent István körút, Lehel utca, Hollán Ernő utca |
|
XIV. kerület |
Hungária körút, Thököly út, Dózsa György út, Ajtósi Dürer sor, Fogarasi út |
|
XV. kerület |
Szentmihályi út, Drégelyvár utca, Illyés Gyula utca, Szabadság út |
|
XVI. kerület |
Veres Péter út, Vidámvásár utca, Rákosi út, Csömöri út |
|
XVII. kerület |
Baross utca, Pesti út, Péceli út, Táncsics Mihály utca |
|
XVIII. kerület |
Üllői út, Ferihegyi repülőtérre vezető út, Haladás utca, Csap utca |
|
XIX. kerület |
Üllői út, Ady Endre út, Kisfaludy utca, Derkovits Gyula utca |
|
XX. kerület |
Kossuth Lajos utca, Nagykőrösi út, Helsinki út, Szent Imre herceg utca |
|
XXI. kerület |
II. Rákóczi Ferenc utca, Kossuth Lajos utca, Ady Endre út, Teller Ede utca |
|
XXII. kerület |
Nagytétényi út, Péterhegyi út, Dózsa György út, Remete út |
|
XXIII. kerület |
Haraszti út, Grassalkovich út, Tárcsás utca, Kossuth Lajos utca |
Az éjszakai zajszint és annak a szervezetre gyakorolt hatásáról korábban 35 audiológus bevonásával, hat éven át tartó kutatás eredményei alapján a WHO Európai Regionális Irodájaaz éjszakai pihenést még biztosító zajterhelés mértékét legfeljebb 40 decibelben határozta meg. Aki ennél nagyobb zajban kénytelen álomra hajtani fejét, az gyakran szenved álmatlanságban és egyéb alvászavarban. 55 decibel felett az alvó ember szívverése felgyorsul, vérnyomás- és vércukorszintje megemelkedik, valamint megnő a vérben a szabadon áramló zsírsejtek mennyisége is. Ez hosszú távon érszűkület kialakulásához vezethet, ami pedig nagymértékben növeli az infarktus kockázatát.
Emellett a tartós zajártalom nyugtalanságot és mentális fáradtságot, valamint idegrendszeri problémákat okoz, és akár 8-10 évvel is megrövidítheti egy ember életét. A WHO kutatásai szerint ötből egy európai 55 decibelt meghaladó zajszintben próbálja éjszakánként kipihenni magát. Különösen veszélyeztettek a repülőterek közelében élők.
Európa zajtérképe: https://noise.eea.europa.eu/
A zajterhelés feszültté tesz
A szakemberek a zajterhelésen belül különbséget tesznek az úgynevezett dörejártalmak és a hétköznapi zajszennyezés között. Az előbbiek közé tartozik például, ha olyan petárda robban mellettünk, aminek zajszintje elérheti a 130 decibelt. Ilyen erőteljes behatás akár már egyszeri alkalommal is tartós halláskárosodást, fülzúgást okozhat.
Egy koncert zajszintje 100-110 decibel körül van, de sokan ilyen hangerőn hallgatnak zenét fülhallgatóval is. „Reptéren a jetmotoros gépek által keltett zaj 120-130 decibel körül van, ez mire a teraszon bámészkodókig eljut, körülbelül 80 decibelre csökken. Már ekkora zajtól is hamar feszültté, idegessé válunk" – magyarázza dr. Helfferich Frigyes fül-orr-gégész, audiológus főorvos.
A hétköznapi zajterhelésen belül visszafordíthatatlan halláskárosodást okoz, ha valaki a munkahelyén évekig tartósan 60-90 decibelben kénytelen tartózkodni. Ilyen körülmények között dolgoznak többek között a fa- és fémmegmunkálással foglalkozók, a bányászok vagy a szövőnők. Halláskárosodást ugyan nem okoz, de a szervezetben stresszválaszt idéz elő az átlagos irodai zaj is – a számítógépzúgás, a fénymásoló-zakatolás, a nyomtató üzemelése vagy az állandó telefoncsörgés. „A stressz alatt itt nem a hétköznapi élet idegességét értem, hanem a szervezet biológiai reakcióját: a mellékvesekéreg működésének fokozódását, valamint a szimpatikus idegrendszer aktivizálódását. E szervek folyamatos, magas tónuson járatása különféle betegségekre hajlamosít bennünket, mint például a magas vérnyomás vagy a gyomorfekély" – magyarázza az audiológus főorvos.
Nyári éjszakákon, amikor az ablakokat kénytelenek vagyunk kinyitni, Budapest fő útjain jóval a WHO által ajánlott 40 decibel felett van a zajszint. „Ráadásul, az alvás igazán akkor pihentető, ha a zajterhelés nem haladja meg a 15-20 decibelt. Ez körülbelül a suttogó beszéd hangerősségének felel meg, míg a 40 decibel már a társas összejövetelek zajszintje, amikor sok ember beszél egyszerre, normál hangerőn" –mutat rá dr. Helfferich. Megoldást jelenthet a füldugó: ez körülbelül 30 decibellel képes csökkenteni a zajszintet,de hosszútávon jobb befektetés a hangszigetelés.
Sem a füldugó, sem a gyógyszerek nem ideálisak sokáig
Bár az éjszakai zajártalomnak leginkább a gyerekek vannak kitéve, hiszen nekik több alvásra van szükségük. De a a krónikus betegségekben szenvedők és az idősek is érintettek, akik érzékenyebbek a zavaró tényezőkre. Egy WHO-kutatásarra is rámutat, hogy az alvászavarban szenvedők számának növekedése fokozódó terhet ró az egészségügyi rendszerekre, a lakosság pedig egyre többet költ altatókra. A világszervezet ezért felszólítottaa az országokat, hogy határozzák meg a "zaj hotspot"-okat, és csökkentsék ezeken a helyeken az ott élőkre gyakorolt káros hatásait. Hiszen önmagában nem a zajjal van probléma, hanem azzal, hogy hány embert érint. A nagyvárosi zajzónák és a hozzájuk kapcsolódó szabályozás segíthetne a káros hatások enyhítésében. Elkerülhető lenne például, hogy forgalmas, többsávos utak mellé kórházak, iskolák épüljenek. Ilyen helyekre érdemes viszont irodaházakat tervezni, amelyekben az éjszakai magas zajszint kevesebb embert zavar.
„Csakúgy, mint a légszennyezés, a fényszennyezés és a káros vegyi anyagok, a zaj is környezeti ártalom. Szinte kivétel nélkül túl magas zajszintben élünk, mégis hagyományosan ezt a hatást figyelmen kívül hagyjuk. Úgy tekintünk rá, mint a nagyvárosi élet elkerülhetetlen velejárója, és nem is próbáljuk kontrollálni vagy csökkenteni a káros hatást" – nyilatkozta a sajtónak dr. Rokho Kim, a WHO vezető stratégiai tanácsadója. A világszervezet egy korábbi becslése szerint, csak Európában évente félmilliónál több egészségesen eltölthető életév megy veszendőbe a zajártalom miatt.
